#9 Valahogy csak megemésztem! ;)

Könnyeim teljesen átáztatták szőke, frissen mosott hajamat. Térdembe erős, fájdalmas görcs állt be a hosszas üléstől. Nem moccantam már vagy egy órája. Meg akartam várni amíg elmegy, hallani utolsó lépteinek elhalkuló zaját … érezni akartam, hogy  a fájdalom szívemnek minden porcikáját felemészti, nem tudom miért, de ez csillapította a mérhetetlen dühömet. Vajon miért tehette? Az egész csak puszta hülyítés volt? - Az egész egy kis semmiség! Téged szeretlek szívem! – ismétlődött agyamban ez a két mondat. Nem voltam biztos egyik részében sem. Idáig hazudozott és ez csak egy kis semmiség?! Neki lehet, viszont nekem annál inkább.

Halk motoszkálás hallatszott az ajtó másik oldaláról. Egy kis papírt láttam becsúszni magam mellett. A lap össze volt hajtva, külső részére csak egy szív volt rajzolva. Próbáltam úgy tenni, mintha ott sem lennék, így különösebb zajcsapás nélkül nyitottam ki a titkos üzenetet.

Emily, kérlek bocsáss meg! Gyere ki és beszéljük meg! szeretlek…♥

Összetéptem kis fecnikre. Csak tovább ültem és vártam. Nem akartam sírni, de mégis előtörtek belőlem a könnyek. Hangos kopogás zavarta meg a magamba fordulásom. Liz cipői játszottak egy ismétlődő dallamot a padlón. A kiabálás alapján próbált marasztalni valakit, minden bizonnyal Zaynt.

- Dehogy maradok! Nem érdekel már ez a hisztis liba! – mordult rá.

Talán érzésekbe sem tudom foglalni hogyan csapott most ez le rám. Hirtelen, mintha valaki hátulról fejbevágott volna. Erős szorítást éreztem a fejemben és a szívemnél is. A világ körbe kezdett forogni…csak körbe-körbe-körbe és körbe…aztán minden elsötétült.

*****

Nem tudom, hogy hova kerültem. Vagy elájultam vagy meghaltam, de ez itt töltött idő teljesen az ínyemre volt. A Bahamákon töltöttem a nászutamat a vőlegényemmel (!), aki nem volt más, mint Zayn Malik. Mindez szép és jó, csak az a baj, hogy nem kíváncsi már rám…ráadásul mással csókolózott, de még neki áll följebb…

- Emily… - suttogta egy hang.

Szemhéjam nyílni kezdett, aztán lassan már mindent láttam. A konyhában feküdtem, fejem még mindig hasogatott, de kicsivel jobban éreztem magam.

- Jól vagy? – kérdezte aggódó tekintetét rám szegezve.

- Azon kívül, hogy megcsalt és mégsem kellek neki jól.

Nem akartam erről többet beszélni. Hamarosan lezárom magamban az egész dolgot. Harry, Louis, Liam, Niall és Liz megmaradnak nekem.

- Mi történt? – faggatott tovább.

- Csak simán mással csókolózik a hátam mögött…éreztem, hogy nem bízhatok benne.

- Szard le! – zárta le a témát barátnőm játszi könnyedséggel. – Inkább menjünk el pizzázni!

Késő volt már, de rábólintottam. Cipőt húztunk, felkaptuk a kabátunkat és a táskánkat ás elindultunk. Közben jót beszélgettünk. Liz elmesélt mindent, ami vele és Harryvel történt. Mivel mindig azon izgultam, hogy Zayn mikor fog telefonálni nem igazán törődtem vele. Ez most megváltozik!

- Na már itt is vagyunk! – szólalt meg nevetve kb. 10 perc múlva Liz.

Bementünk. Pirosra változott arcomat meleg levegő csapta meg. Gyorsan le kellett vennem a kabátom, mert iszonyat nagy forróság volt. A második szinten foglaltunk helyet. A pincérre sem kellett sokat várni, azonnal felvette a rendelést és ki is hozta az italokat.

- Nézd Emily! Az a srác tök helyes! – mutatott egy tőlünk kicsit távolabb lévő asztalhoz. – És téged bámul!

Fejemet majdnem 180°-ban forgattam el, hogy lássam azt a ,,szépfiút”. Haja szőke volt, szemei ragyogtak. Tényleg engem nézett, ezért inkább visszafordultam Lizhez és kínomban belekortyoltam az almalevembe.

- Közelít! – suttogta halkan sikítozva barátnőm.

- Jézusom – húztam meg egy slukkot.

Lépteit már hallani lehetett. Egyszer csak megállt mellettünk. Felnéztem rá poharamból.

- Sziasztok! – illedelmeskedett.

- Öhm…hello – köszöntem vissza.

- A haverjaimmal néztünk titeket az előbb és csak annyit akartam kérdezni, hogy lenne-e kedvetek eljönni velünk a szomszéd discoba? És mielőtt megijednétek…nem cigizünk és nem is drogozunk.

Bíztatónak hangzott az ajánlat. Kicsit kéretni akartam magam, ezért egy Hát nem is tudom-ot benyögtem. Liz persze most sem bírt meglenne egy helyben.

- Hát persze! Ha tényleg olyan jó fiúk vagytok! – nevetett. – Megesszük a pizzát és mi is jövünk. Oké?

- Nekem jó. Akkor addig sziasztok!

Egy utolsó mosolyt vetve ránk elment. Kicsit féltem is, de azért örültem. Bulizunk egy jó. Csak nem lehet belőle bajom…

4 KOMMENT ÉS JÖHET A KÖVETKEZŐ! :)♥